A nedvesség hatása a sűrített levegő hálózatra

A sűrített levegő az ipari gyártás egyik legfontosabb energiaforrása, azonban a rendszerben megjelenő nedvesség komoly problémákat okozhat. A vízgőz korrózióhoz, berendezéshibákhoz és hatékonyságvesztéshez vezethet. A megfelelő mérés és monitorozás segít megelőzni a költséges meghibásodásokat.

Miért kerül nedvesség a sűrített levegő rendszerbe?

A sűrített levegő előállítása során a kompresszor a környezeti levegőt szívja be. A levegő természetes módon vízgőzt tartalmaz, amely a sűrítés során koncentrálódik. Amikor a levegő lehűl a rendszerben, a vízgőz kondenzvízzé alakulhat.

Ennek következtében minden sűrített levegő rendszerben megjelenik bizonyos mennyiségű nedvesség. Amennyiben ezt nem kezelik megfelelően, a rendszerben kondenzvíz halmozódhat fel, amely hosszú távon komoly műszaki problémákat okozhat.

A nedvesség hatása a sűrített levegő hálózatra

A sűrített levegő hálózatban megjelenő nedvesség számos működési problémát idézhet elő. A víz jelenléte csökkentheti a berendezések élettartamát, valamint a gyártási folyamat stabilitását is veszélyeztetheti.

A leggyakoribb problémák közé tartozik:

  • korrózió a csővezetékekben és szerelvényekben,
  • szelepek és pneumatikus berendezések meghibásodása,
  • szűrők eltömődése,
  • nyomásveszteség a rendszerben,
  • gyártási folyamatok minőségi romlása.

Kondenzvíz és korrózió

Amikor a sűrített levegő lehűl a csővezetékekben, a benne lévő vízgőz kicsapódik, és folyékony víz formájában jelenik meg. Ez a kondenzvíz hosszú távon korróziót okozhat a csővezetékekben és a rendszer elemeiben.

A korrózió csökkenti az alkatrészek élettartamát, valamint szennyeződéseket juttathat a levegőbe. Ez igazán problémás lehet az élelmiszeriparban, az elektronikai gyártásban vagy a gyógyszeriparban, ahol a sűrített levegő tisztasága kritikus fontosságú.

A DIN ISO 8573 sűrített levegő minőség szabvány

A sűrített levegő minőségére vonatkozó követelményeket a DIN ISO 8573 szabvány határozza meg. Az ISO 8573-1:2010 – illetve annak hazai megfelelője, az MSZ ISO 8573-1:2011 – különböző minőségi osztályokat definiál a levegőben található részecskék, víz és olaj mennyisége alapján.

Ezt a szabványt széles körben alkalmazzák az ipari berendezések gyártói és a felhasználók egyaránt, a kompresszorgyártóktól a levegő-előkészítő rendszerek fejlesztőin át a sűrített levegőt használó technológiai berendezésekig.

Folyamatos mérés vagy időszakos ellenőrzés?

A sűrített levegő minőség ellenőrzésének módja mindig az adott ipari felhasználástól függ. Egy élelmiszeripari gyártási folyamat esetében például egy éves sűrített levegő minőség mérés sok esetben elegendő lehet egy audit – például IFS Food ellenőrzés – során.

Más iparágakban azonban jóval szigorúbb követelmények érvényesek. A gyógyszeripari technológiákban, például FDA audit esetén, sokszor folyamatos monitoring rendszer alkalmazása szükséges.

A folyamatos mérés előnye, hogy a rendszer állapota állandóan felügyelhető. Egy harmatpont érzékelő vagy levegőminőség szenzor telepítése viszonylag kis beruházással megvalósítható, miközben egy esetleges szárítási hiba vagy nedvességprobléma esetén azonnali riasztást adhat.

A mérés szerepe a sűrített levegő rendszerek felügyeletében

A modern ipari rendszerekben a sűrített levegő hálózat működésének monitorozása kulcsfontosságú. A mérőműszerek segítségével folyamatosan figyelhető a levegő áramlása, a rendszer nyomása, a nedvességtartalom és a fogyasztási változások.

Az adatok elemzésével az üzemeltetők gyorsan felismerhetik a rendszerben kialakuló rendellenességeket, például a szivárgásokat, a túlzott nedvességet vagy a hatékonyság csökkenését és ennek ismeretében mielőbb tudnak cselekedni.

Mérési megoldások ipari sűrített levegő rendszerekhez

A sűrített levegő rendszerek monitorozására és optimalizálására specializálódott Sensortech-PRO Kft. korszerű mérőműszerekkel és szakmai támogatással segíti az ipari vállalatokat.

A cég által kínált ipari mérőműszerek – például áramlásmérők, harmatpont érzékelők és sűrített levegő minőség mérő analizátorok – pontos adatokat szolgáltatnak a rendszerek működéséről. A mérési eredmények segítségével gyorsan azonosíthatók a szivárgások, a túlzott nedvességtartalom vagy a nem megfelelő működési paraméterek.